Falutörténet

Terra Rum - ez áll abban az okiratban, amelyben először említik a község nevét. A terra szó földet jelent, ami arra utal, hogy ezen időpontban nagy valószínűséggel lakatlan volt a község mai területe. (Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a terra szónak több jelentése van. pl. égitest, szárazföld, a föld felszíne, talaj, ország, tartomány, világ. A régi térképeken a szárazföldet pl. terraként írták. Jelenlegi ismeretek szerint 1246-ban említi meg először okirat Rumot, mint Rum földjét, néhány évvel a tatárjárás után, IV. Béla király idejéből. Oka lehet ezen tragédia közelsége is annak, hogy az okirat csak földről beszél és nem lakott településről.

A község neve a történelem során nagyon sok formában szerepelt, úgyszintén a szerepére utaló megfogalmazások is változtak. IV. Béla király idején Rum földjeként szerepel az 1246-ban keletkezett okiratban, 1260-ban már terra castri RWM, 1560-ban RWM fortalicium (erődítmény, vár ), majd 1619-ben először Rum oppidum ( mezőváros ).

Rum község Vas megye Rába-parti települései közé tartozik, sík területen fekszik, soros beépítésű, utcás, döntően szalagtelkes falu. A tengerszint feletti magassága mintegy 160 méter, a 87-es főközlekedési út és a Sárvár-Rábahídvég közti összekötő út kereszteződése körül, a Rába folyó bal partján terül el. Földje barna erdei talaj, a Rába folyó közelében hordalékos. Mezőgazdasági terület. A Rába árterein nagyobb erdőségek húzódnak, főleg a folyó jobb partján. Az erdők faállománya vegyes. A tölgy, juhar, éger, akác, fűz, nyár mellett más fafajták is megtalálhatók. Az ártéri erdőkben elsősorban őz, szarvas és vaddisznó található. A Rába folyóban a halállomány összetett, vegyes képet mutat: ponty, márna, keszegfélék, harcsa, süllő, stb. Az erdőségben, a kaszálókon és réteken többfajta gomba található. Jellemző gombafajták: őzláb gomba, szegfű gomba, csiperke, lila pereszke, stb. Nagyon sokféle mezei és erdei virág is megtalálható a környéken. Csodálatossá teszi az őszi réteket a nagy mennyiségben nyíló őszi kikerics. Tavasszal a hóvirág, tőzike, gólyahír virít az erdőkben, réteken. A környéken látható vadvirágok felsorolása szinte lehetetlen. Az erdőkben a mohák, zuzmók sokféle fajtájára lelhetünk. A település a valamikori Ős-Rába kavicságyán épült fel. A Rába mostani medre az idők folyamán alakult ki, ezért nagy valószínűséggel több száz méterrel nyugatabbra folyhatott az ősidőkben. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy lakóházak, épületek alapozása során nem sokkal a földfelszín alatt kavicsréteg húzódik. A kavicságyban elszenesedett famaradványok is ezt igazolják. A kavicsréteg az öklömnyi méretet is meghaladó kövek mellett máshol nagyon finom homokszemcséjű rétegeket tartalmaz. Egyes dokumentumok a falu határában későbronzkori temetőt említenek. A Rába rumi szakaszából egy bronz tőr került elő.

A Római Birodalom korából már pontos adataink vannak. Tárgyi emlékek, épületalapok maradványai, illetőleg a Borostyánkő út Rábán átvezető hídjának helye nagy pontossággal meghatározható. E korból ismert egy üvegedény, a hídőrségi őrház alapjainak helyét is ismerjük, és az 1994. évi ásatás római kori sírok feltárását is lehetővé tette. Feltételezhető, hogy ez a hídőrség temetkezési helyét is szolgálta. A feltárás során az egyik sírból egy mécses maradványait találták meg a régészek. Az őrház feltehetően 167-ben semmisült meg, mikor Pannóniát északról támadások érték. A Rábán átvezető római fahíd cölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. A Pannóniát behálózó római utak egyik ágának vonala (Sabaria felé) ismert a község határában. Az azonban még nem tisztázódott egészen, hogy ez az út hol csatlakozott a Borostyánkő úthoz, azzal hol csatlakozott. Bár ma már nem nagyon látszik az út nyomvonala, de helye a régészek szerint pontosan meghatározható. Annak nyomai évekkel ezelőtt jól láthatók voltak a Rába jobb partján fekvő szántókon.

A tatárjárás lehetett az oka annak is, hogy midőn 1246-ban okirat említi először Rumot, mint terra Rum (Rum földje) szól az írás. Ezen okirat akkor keletkezett a Vasvári Káptalan előtt, amikor Gyeli Ivánka, Csói Pál, Tynan és Gotthárd kijelentették, hogy Márkot és testvéreit többé nem háborgatják Rum földjének birtoklásában.

1260-ban már, mint "terra castri Rwm" kerül a község említésre. Ez már kastélyt, tábort, erődítményt is jelenthetett ( földerősség, földvár, sánc).

A következő adat 1263-ból való, mikor a "vasvármegyei Kyzun (minden bizonnyal Kesző) új várát veszélyes fekvése miatt (IV. Béla király) Móric (Mauricius) tárnokmesterre és Jánosra, Béla szlavón herceg népeinek ispánjára (comesre) és Détára, Omodeus győri püspök testvéreire bízta, kik ott tornyot és egyéb épületeket emeltek, ezért nekik a vasvári várhoz tartozó Ruum és Buad nevű földeket adja, mégpedig fele részben Móric tárnokmesternek, felerészben Jánosnak és Détának, s a határokat a birtokba iktatást teljesítő Benedek mester királynői udvarbíró, vasvári ispánnak és a vasvári káptalannak jelentése nyomán leírja. "Datum per manus mag. Farcasii Albensis electi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno domini MCCLXIII, regni autem vicesimo octavo."

Az 1274-ben kelt okiratok a községet Rwm, illetve Rom néven említik. IV. László király 1277-ben a németújvári gróf hűséges emberét, Duruzlaus mestert megerősítette Rum birtoklásában, ahol egy torony is állt. Károly Róbert 1323.október 28-án kelt okirata alapján Doroszló fiai, Gergely és Doroszló kérésére, az ezeknek Rum, Balozsaj és Tötös birtokaik között lévő, ugyancsak Balozsaj nevű földtér határait a vasvári káptalan által megjáratja és a mondott földet nekik adományozza. 1342-ben Rumi Doroszló unokái megosztották Rwm, Budurfeldu (Bodorföldje), Gothartfeldu, Balase (Balozsa), Theuteus (Töttös), Azzun, Chakan, Igrici és Bokua possessiókat. A Rába melletti Rwm possessióban Doroszló fiainak a sessiója (sessio = jobbágytelek) egy kúriával együtt, mely a jelzett terület északi részén volt, Gergely fiainak jutott. Az ő kötelességük lett, hogy északi oldalról egy nagy portát építsenek és azt őrizzék. Doroszló fiai viszont e kötelességtől mentesültek, ha helyben maradtak. Viszont más helyen is felépíthették portájukat. Azt a nagy utat, amely Doroszló fiainak portája mellett haladt el egészen a malomig, ők voltak kötelesek őrizni a vízzel együtt úgy, ahogy azelőtt. Gergely fiainak területétől nyugat felé sorjában 6 sessió és átellenben kelet felől 6 és fél sessió, amelynek portái délről voltak, Doroszló fiainak tulajdona lettek. Átellenben a Rába mentén lévő 6 sessió északról Gergely fiainak, ugyanazon a soron délről 4 és fél sessió, továbbá ezekhez kapcsolódó szérűskert helye Doroszló fiainak jutott. A pap kúriáját, vagyis sessióját a felek kölcsönös megegyezéssel a mindenkori papra hagyományozták. Ez a nagyon fontos oklevél Rum korai településrendjét adja. 1350. november 1-jén Budán kelt okirat szerint a király a Rábát a rajta lévő híddal Rumnál, valamint a Bodorfölde, Rum, Gothárdfölde, Balozsaj és Csákán nevű birtokokhoz tartozó, s a Rába mentén lévő erdőket fölmentvén a Rába folyó grófja vagy várnagya és Vas vármegye főispánja hatósága alól,, hívének Német Jánosnak, a Rumy család ősének, s testvérének Gergelynek és ezek unokatestvéreinek adományozza. "(N)os Lodovicus... rex... significamus... quod nos intuitum nostre maiestatis is magistrum Johannem dictum Nemuth filium Gregorii fidelem aule nostre militem...... Datum Bude, in festo Omnium Sanctorum, anno domini MCCCmo guinquagesimo."

Zsigmond király Rumy Doroszló kérésére 1415-ben neki és osztályos atyafiainak összes birtokára szabad ispánságot adott, vagyis minden bírói hatalmat ők maguk gyakorolhattak birtokaikon.

1418.január 23-án kelt okirat szerint, Rumi Doroszló királyi pohárnok a kegyurasága alá tartozó templomok számára búcsúengedélyért folyamodik. E kérelemben az Igrici, a rumi "beati Ladislai de Rumi" a cicellei "sancta Cecilie" részére is búcsúengedélyt kért. 1457-ben Rumy Oszvald birtokrészeit felégették, és ezért az ügyet a vasvári káptalannak kellett kivizsgálnia.

Pár év múlva, 1461-ben Rumy János Rumban lakó jobbágya hatalmaskodott Thewtesi János kúriája ellen. Nem sokkal később, 1470-ben már a Rumy család ellen elkövetett hatalmaskodásról értesülünk. 1468-ban Rumy János 6 hold szántóját a "Kowachy wht." (Kovácsi út) mellett másfél arany forintért elzálogosította.

A Rumy család címerének középpontját alkotó serleg lenyomatát őrzi a rumi új temetőben lévő kegyúri főkereszt is. Ezen 1790-es dátum is olvasható. Feltehetően már nem azonos az a Rumy János az 1461-ben említett Rumy Jánossal, aki Rumy Ferenc özvegyétől, annak Rumban lévő erősségéből 1520-ban ezüst tárgyakat, háztartási eszközöket és összegyűjtött terményt rabolt el.

Nem lenne teljes a község története, ha nem említenénk meg a hagyomány szerint itt-történteket. Eszerint Mátyás király uralkodása idején járt Rum községben is. Itt szállt meg a Rumy család birtokán, az erődítményben. Az ehhez tartozó területen lehetett az a vadászház, ahol egy éjszakát eltöltött. A monda szerint a király és az erdész lánya, Póka Eszter között szerelem gyulladt, és a most Eszteri hídnak nevezett átkelő helyén találkoztak. Állítólag a 87-es úton lévő híd innen kapta a nevét. Természetesen ennek az esetnek semminemű hitelt érdemlő adata nem áll rendelkezésre, de mint hagyományt, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az előzőekben említett erőd (vár), vagy fortalicium a későbbiekben is feltűnik az okiratokban.

Az ezt követő időszakban az első adat 1532-ből maradt fenn. Ezen évben - mivel Szulejmán török szultán Zápolya Jánost támogatva annak szövetségeseként nagyon erős sereggel /mintegy 253 ezer fő/ betört az ország nyugati részébe is - kezdetét vette Vas vármegyében is a törökök elleni harc. A szultán Bécs ellen vonuló csapatai 1532. július 28-án értek Ibrahim fővezér irányításával Sárvárhoz. Ez az előhadat képezte, amely három napi menettávolsággal haladt a szultán derékhada előtt. Az egyes török csapatok csakhamar meghódolásra kényszerítették az úgyis Zápolya-párti kisebb Vas vármegyei városokat: Rumot, Ikervárt, Rába-Hídvéget. Ezen események 1532. július 28- július 31-e közti időszakban következtek be, mivel a szultán július 31-én már Szombathelyre ért. Nagy a valószínűsége annak, hogy ekkor még nem semmisült meg a községben lévő fortalicium (vár), hisz a Vasvári Káptalan jegyzőkönyve 1560-ban 188. szám alatt még így említi.

A várról korabeli török írásos emlékek is szólnak. Dselalzade Musztafa a szultán történetírója naplójába a következőket jegyezte fel:" 939.Moharrem havának 2. napján a bálványoknak szolgáló, keresztimádó és szerencsétlen csillagzatú feslett erkölcsű gyauroknak tornyokkal és bástyákkal megerősített várai közé tartozó Rum nevű várban lakó ostobák a győzedelmes hadsereg támadása elől úgy szétszóródtak, mint a göncölszekérbeli csillagok és nyomtalanul eltűntek erről a vidékről. A szerencsés sereg pedig fölégette házaikat várégető tűzzel." Szulejmán szultán is rögzítette az eseményt saját naplójába: "939. és Moharrem hó 2. napján, vasárnap: Állomás Rum vára előtt a Szala vízénél, mely Rum vára ma elfoglaltatott." A szultán tévedett annyiban, hogy a Rába vízét tévesen a Zala folyóval összekeverte. Mindkét feljegyzés egyértelműen utal arra, hogy a Bécs ellen vonuló török csapatok a nem csupán udvarház jellegű rumi erődítményt is elfoglalták.

1542-ben Rumy Ferenc azért tiltakozott, mert Rumy Péter Kopách, Dorozlo, Balaser, Rwm, Azzonfalva - Vas vármegyei - és Igritzy - Zala vármegyei - possessiokban egyes birtokrészeket a maga nevére íratott. A Rumy család birtoklását e felsoroltakat, illetve Thewthews possessiok birtokrészeiben I. Ferdinánd király 1560-ban új adománylevéllel megerősítette. Az Esztergomi Káptalan a család tagjait e birtokba be is iktatta. Mégis ezt a birtoktestet még ugyanebben az évben meg kellett osztaniuk Iwanczy János felesége és Kechky (Köcski) György felesége javára.

A tizedjegyzékek szerint 1565-ben Rumban 41 adózó neve szerepelt, közülük 16 jobbágy, 15 zsellér volt. A megtermelt gabona mennyiségét mutatja, hogy 42 és fél kepe gabonát adtak tizedbe. Ebből következik, hogy az ebben az évben learatott gabona mintegy 425 kepét tett ki. Az 1591-es tizedjegyzéki adatok szerint az adózók száma 15 volt, akik összesen 32 és fél kepe gabonát adtak.

1582-ben a vármegyében 1132 3/4 szabad és 344 3/4 hódoltsági porta volt. A porták közül a Rumy család 13 és 1/2 portát tudhatott magáénak.
1598-ban Rumy Mihálynak 42 háza volt Rumban. Rum és Balosay községekben 2 és fél porta, 18 zsellér, 6 szegény. Ezenkívül az okiratok szerint 1 officiális is volt itt. Hogy ebben betegeket gyógyítottak-e, vagy sebesülteket ápoltak, arra vonatkozólag adatok nem állnak rendelkezésre. Mindezen kívül 6 ház volt elhagyott, üres.
1610-ben Rum községben Rumy Mihályé volt 1 porta, 6 házban zsellér lakott (ez fél portának számított), 8 házban szabados volt, ezenkívül 9 új és 12 elhagyott házat talált az adószedő. 1623-ban a tizedjegyzők összesen 25 jobbágyot írtak össze Rumban, ezektől 50 kepe gabonát tizedeltek. Ez azt mutatja, hogy ebben az évben viszonylag jó termés lehetett, mivel minden korábbinál több volt a beszolgáltatott mennyiség.
A rumi erősségről (fortaliciumról) már korábban volt szó, hiszen az már a XVI. század első évtizedeiben is említve van az okiratokban. A vár pontos helye ugyan nem határozható meg, de nagy valószínűséggel és a község területének többszöri áttanulmányozása során arra a következtetésre juthattunk, hogy a vár a jelenlegi termelőszövetkezeti major területén állhatott. Az azonban tény és biztos, hogy erődítmény, vár volt a községben.
Az 1581-ben, 1594-ben kelt okiratok szerint castellumról (kastélyról) van híradás. 1594-ben a rumi kastélyról értesülünk, amely az út mentén, a híd közelében állt. Ez a közlés is arra utal, hogy a várnak, később kastélynak a mai termelőszövetkezeti major területén kellett állnia. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Rumban már korábban, majd a későbbiekben is volt híd a Rábán, a község pedig hídvám szedésére volt jogosult. Ennek pontos kezdési időpontjáról azonban nem áll rendelkezésre adat.

Ugyancsak az 1594-es adatok utalnak arra, hogy a Rábán átkelőhely Hídvég és Rum volt. A két helység között 3-4 olyan területet jelöltek, ahol őrségre volt szükség. Batthyány Ferenc terve szerint a törökök elleni védekezés érdekében Rum megerősítésére 25 lovas és 50 gyalogos katonát kellett biztosítani. Ez a létszám a várvédelmen kívül a híd védelmét is elláthatta. Nagy a valószínűsége annak, hogy Batthyány Ferenc ezen elképzelése megvalósult, mivel 1600-ban Rumy Mihály felszólalt az ellen, hogy ahol magyar katonaság telel, ott ne kényszerüljenek vallon katonaságot tartani.

Rumy Mihály 1618. évi tiltakozásából kiderül, hogy a rumi kastélyhoz falu tartozott, amit ő apai jogon örökölt, de ennek erdőit, rétjeit a Balosay, (Balozsa) Kopách,(Kopács) Kys Senye (Kis-Zsennye) és Theötheös (Töttös) possessiok lakói elfoglalták. Rumban 1598-ban 42 lakott ház volt, míg 1610-ben csupán 33, és 12 volt üres.

1628-ban Rumy Mihály özvegye és Rumy György megosztoztak a kastélyon. Az osztálylevél - melyet ekkor állítottak ki - részletes leírást ad az épületről és tartozékairól. Rumy György tulajdona lett a kastély felső része (emelete), alsó részén a boltozott szoba, a mellette való pincével, amit lisztes háznak hívtak; a kis kapunál lévő istálló és az a bástya, amely a malom felé esett, s amelynek alsó részén sütőház volt; a majornál lévő sáncoló ház udvarral, elhagyott istállókkal és pajtával együtt. Rumy Mihályné tulajdonában maradt a kastély földszinti része az ott lévő szobákkal, az öreg pince, a kapu előtt lévő két istálló, a pajta felőli bástya az istállók végében; a kastély előtti majorház udvarával, kertjével és a Rábáig dűlő földekkel együtt, hogy ott kertes pajtát állíthasson fel; a felső major gyümölcsöse. Közös tulajdonban maradt a kastély kapuja, grádicsa és az alatta lévő tömlöc, a külső kapuköz, a kapu előtti híd, az udvar és a kút. Ezek gondozása, a porkoláb tartása és a kastély tatarozása közös teher maradt. A harmadik bástya, amely ekkor romos volt, szintén közös tulajdonban maradt, alkalmas időben elégetésre szánták. A kastélyban lévő tarack és szakállas puskák közösek voltak. A rumi, balosai, kopácsi, töttösi birtokrészeket két részre osztották. Amikor 1663-ban a török a Rábáig tört előre, Rum hadászatilag is kiemelt helység lett. Ezt az itt lévő híd, annak védelme indokolta. Éppen ezért irányította Rumhoz a megyei nemességet Batthyány Kristóf. 1684-ben ugyancsak Rum térségében gyülekezett a nemesség. Ezen csapatösszevonásnak a fővezére Salamon Zsigmond volt.

1697-ben a régi Szent László-templom romosodó állapotban volt. Tornyát kőből építették, de a templomtető zsindelye beázott. Emiatt a boltozott templom bedőléssel fenyegetett. Az egész épület renoválásra szorult. Felszerelését Rumy Farkas özvegye Németújvárba vitte, és ezért az utóbbi időben kellett a templomba új felszerelést beszerezni. A plébániaház egészen kis épület volt a Rába mellett. Az 1600-as évek végén licenciátus működött a községben, de ő is nehezen élt meg. A Rákóczi szabadságharchoz kapcsolódó esemény volt, mikor Bezerédj Imre 1707. szeptember 14-e és október 2-a közti időben Rumnál átkelt a Rábán és Kőszeg felé tört.

Az 1720-as összeíráskor a községben élő különböző nemesi családoknak összesen 23 jobbágyuk és 4 házas zsellérük élt Rumban. Ekkor a határt egynyomásúan művelték, a föld 4-5-szörös termést adott. A szántó 232 és 1/4 pozsonyi köblös volt, a rét 30 és 1/2 kaszás nagyságú. Legelőjük és erdőjük elegendő volt, de épületfát a földesúrtól kaptak. Borkimérésük Szent Mihály naptól Vízkeresztig tartott 10 forint haszonnal. Piacuk Szombathelyen és Kőszegen volt.

1767-ből ugyancsak van adat Rumra vonatkozóan, mikor a 9 úrbéri kérdésre a rumi jobbágyok azt válaszolták, hogy egész telek után hetente 1 nap igás, vagy 2 nap kézi robottal tartoztak. Természetben évente 1 kappant és karácsonyra egy kocsi fát adtak. Mivel községük országút mellett feküdt, a kocsmáltatás jó hasznot jelentett, ugyanakkor a katonaság beszállásoltatása nagy terhükre volt. Sok kárt okozott a Rába áradása is. Az egésztelkes jobbágyoknak 14-16 hold földjük volt, ezen kívül 3-6 szekérre való rétjük. A Rábán Rum községnél volt híd, ahol hídvámot is szedhetett a község. Innen fölfelé Kám községig még 9 helyen találtatott híd. A Rábán, és a Herpenyén (Herpenyőn) is működött egy-egy malom. Az 1758-as Batthyány vizitáció szerint Rum leányegyházai voltak: Töttös, Kopács, Csempesz, valamint Kis Senye és Nagy Senye. A templomot 1736-ban renoválták, új cseréptetőt kapott, padlózatát téglával rakták ki, téglakórusa és két kapuja volt. A templomot délről, nyugatról és az északi oldalról is temető vette körül.

A hivatalos népszámlálást megelőzően a kánoni vizitációk őriztek meg viszonylagos pontos adatokat. 1697-ben összesen 376 lélek lakott Rumban, 1758-ban 365 személyt jegyeztek fel, míg 1781-ben 327 katolikus hívő mellett nyílván más felekezetűek is voltak, mert 1786-ban az összes lakó 388 fő volt. Rajtuk kívül Rum közelében a Petevár nevű vendéglőben élt 4 személy, a Domb nevű juhászházban 8 lélek, a Cserépégető házban és a Herpenye fölötti malomban 6 lakó.

1790-ben az utakkal kapcsolatos térképen szerepel a "via publica" (római korból maradt út) amelyen Szombathely - Rum - Baltavár - Zalabér vonal szerepel. Másik útjelzés "via commercialis" utak, melyek Szombathely - Kám, valamint Rum - Rábahídvég között adtak kapcsolatot. Ezen utóbbi utak nagyjából a jelenlegi utak helyén húzódtak.
Az 1828. évi összeírás szerint a jobbágyházak tulajdonosai a földesurak voltak, bár azokat a jobbágyok építették. A községben 1 vendégfogadós, 1 molnár, 1 kovács és 1 halász is dolgozott. Összesen 20 "új polgár", vagyis cigány élt a településen, akik zenéléssel foglalkoztak. Az összlakosság létszáma 443 főt tett ki, és 49 lakóház találtatott. 1834-ben Rum a szombathelyi sebészeti kerülethez tartozott, 99 további településsel együtt. A fősebész Balogh Ferenc volt.

Az 1848-as év eseményei is hatással voltak a községre. A képviselő-választások, amelyek a független magyar országgyűlésbe történő választást célozták meg, 1848. június 23-án zajlottak le. Ennek egyik székhelye Rum volt. Ebben a körzetben Széll Józsefet választották meg képviselővé. Ez azt mutatja, hogy Rum fontos település lehetett ebben az időszakban mint mezőváros, a lakosságának létszáma 600 fő körül lehetett. 1848. december 22 -én Perczel Mór a drávamenti táborából kimozdíttatva ezen a napon Körmendnél táborozott, majd Rumon és Sárváron át a Dunántúli- középhegységbe (Vértes hegységbe) vonult vissza. Rumból többen is szereplői voltak a szabadságharcnak, ahol katonaként vettek részt. A fennmaradt adatok névszerint említik a következőket: Rumy András, a rumi polgárságból a 44-ik honvédzászlóaljba kerültek állományba, ott szolgáltak: Beni Mihály, Doroszlay György, Hebár György, Neumüller Bódog, Németh György, Tima György.

Az 1857. évi népszámlálás szerint a mezőváros lakosságának létszáma 645 fő volt, míg az épületek száma 68.

1875-ben már körjegyzőségi székhely volt Rum.1888-ban megalakult a község tűzoltó egylete (egyesülete). 1869-ben óriási tűzvész pusztított a faluban, szinte az egész leégett. 1882. november 3-án a templom mellől a régi temetőbe (Béke utca) szállították át a vezérkeresztet.

1892-ben újságcikk említi meg, hogy Rum községben engedélyezett gyógyszertár kezdte meg működését. Ugyanebben az évben olvasókör is alakult a községben.

1894-ben megszűntek a hídvámok, így Rum is elesett ettől a bevételi forrástól. Ebben az évben épült fel a falu új iskolája. 1894-ben megindult a vasúti közlekedés a Szombathely-Rum vasútvonalon. Még ebben az évben új hetivásár nyílt Rumban.

1897-ben Rumban 95 ház volt. A lakosság létszáma 932 fő, vallásuk római katolikus, ág. evangélikus, és ev. református. Kegyura gróf Széchenyi Imre. A Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat Vasvármegye 1898-évi kiadásának 1989. évi hasonmás kiadása a 92 oldalán a község történetéről a következőket jegyzi meg. "Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része - de teljesen átalakítva - még fennáll éspedig az a rész, melyben a tömlöcök voltak. Az elpusztult vár romjait a Rába parti viziépítkezések során használták fel." 1897-ben előmunkálatok történtek a Rum-Türje valamint a Rum-Sárvár-Sopronlövői vasútvonalakra.

Az 1910. évi választások során Varga Gábor, Rum szülötte lett a rumi választókerület országgyűlési képviselője.
Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a községben a lakosság létszáma 1315 fő volt, míg a lakóházak száma 176.
Az első világháború évei nem hagyták nyomtalanul a községet sem. A háborúba bevonult katonák száma 181 volt, sajnos közülük 41-en nem látták viszont szülőföldjüket, hősi halált haltak a Hazáért. A háború ezen áldozatai 6 hadiözvegyet és 12 árvát hagytak hátra. 1923. október 26-án leplezték le az I. világháború áldozatainak, hőseinek emlékművét, az 1881-ben Rumban született Rumi Rajki István szobrászművész alkotását. A szobor jelenleg is az eredeti helyén áll. (1991-ben restaurálták.)

1925-ben Rum székhellyel hoztak létre egy új körorvosi körzetet. Ezzel ezen időponttól állami körorvos működött a községben.

1928. október 28-án került sor a Szent László templom felújítás utáni szentelésére. A templom szentelését Huszár Mihály sárvári apát, a kerület országgyűlési képviselője végezte. A festési munkálatokat Gyöngyössy Vince rumi festőmesterrel készíttették el.

A lakossági létszám fokozatosan emelkedett, és 1930-ban érte el az eddigi legmagasabb adatot (1430 fő). Ebből magyar volt 1427, német 3 fő. Az összlakosságból 1387 fő római katolikus, 3 evangélikus, 9 református és 29 izraelita vallású volt. A lakóházak száma 253. Rumból a második világháborúban nemcsak hősi halottak, de áldozatok is voltak. A községből elhurcolt zsidók, cigányok közül is sokan áldozattá váltak, sokan a koncentrációs táborok poklában lelték halálukat. A községen áthaladó harcnak (Rába-híd felrobbantása) is volt áldozata, sőt a front elvonulása után is követelt áldozatot a bizonytalan közbiztonsági helyzet.

47 nevet tartalmaz az az emlékoszlop, melyet a község emeltetett 1989-ben a hősök és áldozatok emlékére.

A világháború 1945. március 30-án hajnalra ért véget a községben.
Az 1945. évi földosztás során 1525 kh földet vettek igénybe a kiosztáshoz. 324 földigénylő volt. Az igénylők között 63 gazdasági cseléd összesen 388 kh-t, 35 mezőgazdasági munkás 108 kh-t, 134 törpebirtokos 207 kh-t, 28 kisbirtokos 64 kh-t, 23 egyéb 45 kh-t kapott.
Összesen 283 jogosult kapott földet a 324 igénylőből, 812 kh-t juttattak nekik. A kiosztott házhelyekhez 107 fő jutott hozzá. 500 kh erdő az állam tulajdona lett.
1946. augusztus 31-én megalakult a Földműves-szövetkezet a községben. Ez a későbbiekben egyesült a Szombathely és Vidéke Áfész-szal (1977-ben).

1947-48-ban államosították a községben lévő fűrészüzemet és a Rum-kastélyban lévő szeszgyárat.
Az 1945-ben felrobbantott beton híd helyett a megszálló orosz csapatok egy ideiglenes fahidat készítettek, melynek járószintje normális rábai viszonyok között alig volt egy méterrel magasabban a folyó vízszintjénél. A hídroncsokat eltávolítva, az ideiglenes fahíd helyett a budapesti Duna-hidak roncsaiból új hidat építettek a Rábán, amelyet 1949-ben adtak át a forgalomnak.

1949. október 4-én megalakult a rumi Vörös Csillag Mtsz. Ez a termelőszövetkezet később egyesült az 1949. szeptember 1-jén alakult zsennyei Szabad Föld Mtsz-szel, valamint az 1951. októberében alakult gutatőttősi Petőfi, és az 1952. októberében alakult gutatőttősi Kossuth Mtsz-szel (1962-ben).

Az 1950-es tanácsválasztások során Rum és Zsennye községek közös tanácsot alakítottak, Rum-Zsennye Községek Tanácsa néven, míg Gutatőttősnek külön tanácsa volt. A két tanács a későbbiekben Rum székhellyel egyesült, Rum Községi Közös Tanács néven (1966-ban). 1953-ban megtörtént Rum község villamosítása. Az eddigi petróleumlámpás házakba új fény költözött.

1955-ben kezdte meg működését az óvoda a tsz. major egyik épületében (ahol később konyha, majd még később üzlet lett). Itt működött ez az intézmény egészen 1975-ig.
1956-ban települt a községbe a Vízügyi Igazgatóság Építésvezetősége, amely sok helyi lakosnak adott munkát. Az 1956. októberi események Rumban nyugodt légkörben zajlottak le. Gyakorlatilag egyetlen embert sem bántalmazott senki sem.
1958-ban megépült az új iskola, így már 8 tanteremben tanulhattak a gyerekek. 1959-ben megalakult a Rum és Vidéke takarékszövetkezet, amely ekkor 10 községre terjedt ki. (1980-ban egyesült más takarékszövetkezetekkel.)
A tanácsrendszer ideje alatt a már említett iskolán túl fejlesztési lehetőségek - ha szűkösen is, de - folyamatosan adódtak a községben. 1959-60 -ban épült fel az állatorvosi szolgálati lakás, amelynek felújítására a 80-as évek elején került sor.

1965-ben a Rába áradása okozott nagy riadalmat, mivel a Rum és Kám közti útszakaszon híd is omlott össze. Az árvizet figyelők közül több rumi polgár a híd kámi oldalán rekedt és csak kerülővel tudtak hazajönni lakóhelyükre.
1966. októberében egyesült a Rum-Zsennye Községi Tanács a Gutatőttősi Községi Tanáccsal Rum Községi Közös Tanács néven, Rum székhellyel. Ettől kezdve lett Rum a székhelyközség, míg a másik két település társközségi kategóriába nyert besorolást. Az 50-es évektől kezdve a Rum-kastélyban, Széchenyi Móric volt kastélyában értelmi fogyatékos gyermekeket nevelnek, ahol jelenleg mintegy 76 helyi és környező községbeli polgár tud munkát végezni. Az ingatlan a megyei önkormányzat tulajdonában van. 1969-ben épült fel a községben az új tűzoltó szertár.. Ugyancsak ebben az évben épült fel a már említett művelődési ház is.

1968-ban az általános iskolában 8 tanteremben 11 nevelő 230 tanulót oktatott. A könyvtári kötetek száma ekkor 2519 volt. A községben 308-an rádiót, 58-an tv-t fizettek elő. A kiskereskedelmi boltok száma 5, vendéglő 3, italbolt 1. A magánkisiparosok száma 14, ebből asztalos 2, borbély-fodrász 2, kőműves 1, szabó 2, kovács, lakatos 2. A község vezetékes ivóvízhálózatának kiépítése 1969-ben kezdődött meg, és ünnepélyes avatására 1971. május 14-én került sor.

A 60-as évek nagy hibájának tekinthető, hogy a tsz. major mögött a Rábán átívelő un. függőhíd nem került megmentésre; felújítására nem volt pénzügyi fedezet; ezért lebontották. A község egyik szép emléke semmisült meg ezzel. Az 1970-ben kialakított üdülőterületen a következő évben megkezdődtek a telekértékesítések .

Az 1974-es év nagyon rossz hatással volt a község jövője szempontjából. Május 25-én megszűnt a Szombathely-Rum vasútvonal.

Új óvoda avatására 1975. május 1-jén került sor. (Az épület a 90-es években került bővítésre.) A tűzoltó-egyesületek (Rum, Zsennye és Rábatöttös) 1975-ben egyesültek Rum Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület név alatt. Ugyancsak ebben az évben kezdte meg munkáját 2 csoporttal az iskolanapközi. Az iskola tanulóinak létszáma Rumban 172 volt, míg a gutatőttősi tagiskolában 17. Az új óvodába 62 gyermek járt, a vezető óvónői feladatokat Németh Jánosné látta el, aki 1995-ben ment nyugdíjba.

1977. január 1-jén a Rum és Vidéke ÁFÉSZ egyesült több kisebb szövetkezettel Szombathely és Vidéke ÁFÉSZ név alatt, központja Szombathely lett. Február 12-én a termelőszövetkezet elnöke a nyugdíjba vonult Sőre Antal helyett Németh Zoltán lett. Sikeres volt ez az év a kulturális rendezvények terén is, mivel a Nagykórusok Fesztiválján a serleget a Móricz Iván karnagy vezényelte rumi kórus nyerte el.

1978-ban az általános iskolai tanulókból álló nagypályás labdarúgócsapat - Németh János testnevelő tanár irányításával - az Úttörőolimpia országos döntőjébe került és nagy csata után a második helyezést érte el.

Az 1979-es év több személyi változást hozott. Az egészségügy terén jelentős eredmény volt, hogy ezen év április 29-én átadásra kerülhetett az új orvosi rendelő és lakás, amely a korábbi rendelőhöz képest minőségben sokkal többet hozott a község lakosságának. A tűzoltó-egyesület elnökének ismét Sőre Antalt, titkárának Móricz Antalt, míg pénztárosának Takács Antalt választották meg. A parancsnok újra Orosz József lett. A tsz. vezetőségében is változás történt. Németh Zoltán helyére - aki feladatát betegsége miatt nem tudta ellátni - Koós János került. A téli hónapok kezdetére kigyúltak a községben az első higanygőzlámpák. 1980. január 1-jével kezdte meg működését az előző évben egyesült Rum és Vidéke Takarékszövetkezet, amelynek elnöke Bősze Tiborné lett. Ez évben kezdődött el a volt vasútállomás területén a varrodai fejlesztés, akkor még a Háziipari Szövetkezet részéről. Ez a későbbiekben jelentősen fejlődött, és meghatározó munkahellyé alakult a kilencvenes évek közepére. A varroda fejlesztése a Speidel Hungária Kft. nevéhez fűződik. Az új üzemcsarnok 1994-ben, míg az étkező 1995-ben készült el. Az építkezések során megsemmisült a vasútállomás központi épülete, az új üzem ezen területet is magába foglalja. 1981. április 1-jén a régi köztemetőt lezárták. Ettől kezdve már csak a fűrésztelep szomszédságában megnyitott, ravatalozóval ellátott új temetőben lehetett földes temetéseket végezni. 1982-ben szeptember 1-jével a tanácstestület a napköziotthonos óvoda, általános iskola, iskolanapközi, művelődési ház és könyvtár összevonásával létrehozta az Általános Művelődési Központot, melynek igazgatója Németh Mihály, az általános iskola igazgatója lett.
A gyógyszerész ekkor Velladics Margit volt, akit később dr. Tóth Zoltánné váltott fel a gyógyszertár vezetésében a 80-as évek második felében. 1983-ban kezdték meg a vezetékes vízhálózat kiépítését Rumból Zsennye felé. Október 29-én az Arany János utca 24. számú házon, amely Rumi Rajki István szobrászművész szülőháza volt, Lesenyei Márta, Zsennyén élő szobrászművész által, a művészt ábrázoló bronz relief került ünnepélyes keretek között elhelyezésre.

Az 1982-ben megalakult Általános Művelődési Központ igazgatója 1986-ban Velladics Lászlóné lett, aki a nyugdíjba vonult Németh Mihályt váltotta fel. A rumi tűzoltó egyesület ez év augusztus 20-án ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. 1989. július 1-jén Németh László tanácselnök egy küldöttséggel az ausztriai Neustadtl-ban járt, ahol egy falumegújítási rendezvényen vett részt. Ennek hatására Fazakas Péter megyei főépítész kezdeményezésére és a tanács támogatásával Zsennyén szeptember 22-én - Magyarországon először -ilyen rendezvényt tartottak. Ez a rendezvény volt az alapja a Rum és Neustadtl an der Donau községek között később kialakult kapcsolatnak. Augusztus 20-án avatták fel a második világháborús emlékművet, amely Tóth Emőke (Kiss Kovács Gyuláné) alkotása. November 4-én a Béke parkban az MDF kopjafát állított az 1956-os forradalom hőseinek emlékére. A kopjafát Grubánovits Attila faragta ki.

1990. szeptember 30-án tartották az önkormányzati választásokat. A megválasztott képviselők a szavazatok sorrendjében: Horváth Antal, dr. Tóth Zoltán, Kovács Tibor, Móricz Iván, dr. Orbán József, Éder Tihamér és Szijj Lajos. Polgármesternek Németh László addigi tanácselnököt választotta meg a lakosság. A képviselő-testületből a legtöbb szavazatot szerzett Horváth Antalt választották meg a képviselők alpolgármesterré az október 12-én tartott alakuló ülésen. December 1-jétől Rum, Gutatőttős és Zsennye képviselő-testületei Horváth Sándor addigi vb. titkárt nevezték ki körjegyzővé.A körjegyzőség székhelye Rum lett.

Április végén gyilkosság történt a faluban. A lakosság nagy értetlenséggel fogadta, hogy egy fiatalember az édesapját több késszúrással meggyilkolta. A gyilkosság előtt elpusztította a saját németjuhász kutyáját is. Az ügy a környéken nagy riadalmat keltett. 1991. július 15-étől dr. Bajna Judit lett a körzet fogorvosa.

Június 14-én fogadta el a képviselő-testület az előzőleg falugyűlésen a lakosság által kiválasztott címert, majd megalkotta az erről és a község zászlajáról szóló rendeletét. A községi önkormányzat felvette a kapcsolatot az Alsó-Ausztriában lévő Neustadtl an der Donau településsel.

Az egyházközség a volt pedagógus szolgálati lakást visszaigényelte közösségi épület céljára. Ezt a képviselő-testület ingyenesen visszajuttatta az egyház részére. Az épületben ezt követően komoly belső átalakítással, önkormányzati segítséggel és a helyi fiatalok, szakemberek társadalmi munkájával szép helyiségeket alakítottak ki. Ebben az évben mintegy 100 új telefon beszerelésére kerülhetett sor a községben önerős fejlesztés következtében. A lakosok 31 ezer forinttal járultak hozzá a fejlesztéshez, az önkormányzat is támogatást nyújtott a beruházás megvalósításához.

A földterületek árverési előkészítése, a földek alapokba helyezése érdekében érdekegyeztető fórumot választottak. A fórum tagjai: Papp József Máté, Beni Ferenc, Németh István (Zrínyi Miklós utca), Móricz Iván, Tóth Péter, Pásti József és Horváth József (Petőfi Sándor utca). Augusztus 23-án volt az óvodai konyha ünnepélyes avatása, amelyen Neustadtl-ból is nagy létszámú küldöttség vett részt.

A nyár folyamán megalakult a községi Földrendező Bizottság, amelynek tagjai: Varga Antalné, Tóth Péter, Koós Tibor, Varga István (Budapest), Pásti József és Busi Zoltánné. Az önkormányzatot Horváth Antal alpolgármester képviselte. Ebben az évben telepedett le a községben a NIM-FA Kft., és kezdte meg a TÜZÉP - telepének kialakítását.

Novemberben a képviselő-testület rendeletet fogadott el a "Rum Községért" kitüntetésről és "Rum Község Díszpolgára" cím adományozásáról.

Júniusban a képviselő-testület vállalta, hogy Rumi Rajki István szobrászművész hamvainak Budapestről történő hazaszállításának költségeit fedezi. Újratemetése az új temető díszparcellájában még ebben az évben megtörtént.

A korábbi években előkészítés alatt álló gázépítésről a lakosság falugyűlésen nyilatkozott. Rövid időn belül 284 háztartásból írták alá a gáz igénylését.

A Speidel Hungária Kft. felépítette a községben új varrodáját, ahol a korábbiakhoz képest sokkal jobb munkakörülmények közé kerültek az ott dolgozó lányok és asszonyok. Június 4-én a képviselő-testület küldöttsége Neustadtl-ban járt az ottani faluház avatásán. Ezen alkalommal aláírták a két község közti testvérfalu megállapodást. A választások alkalmával Németh Lászlót ismét megválasztották polgármesternek, míg a 7 képviselői helyre 14 jelölt pályázott.

A szavazatok alapján a képviselő-testület tagjai lettek szavazati arányuk sorrendjében: Éder Tihamér, Horváth László (villanyszerelő), Csizmazia Gézáné, Móricz Iván, Kovács Tibor, Horváth Antal, Fehér Olivér.

1994. folyamán felszentelték az új Szent László szárnyasoltárt. A felszentelést dr. Konkoly István megyéspüspök végezte. Az eseményen Neustadtl-ból érkezett küldöttség is részt vett. Az oltárt Kiss Sándor és Lesenyei Márta Zsennyén élő szobrászművész házaspár készítette. Az önkormányzat ehhez támogatást adott. A szentély részt is erre az időre teljesen felújították, megtörtént a kimeszelése is. A templom északi falán feltárásra került egy valamikori kápolna bejárati ajtaja.

A templom feltárása folytatódott 1995-ben is. A teljes belső festés és a felújítás megtörtént az önkormányzat és a helyi szakemberek társadalmi munkája nyomán. A templom külső részén a régészeti feltárás folytatódott. A déli falon korai ablakok, ajtóhely került feltárásra, amelyek jól mutatják a templom építésének korszakait. A falazaton több helyen is előkerült az eredeti festés nyoma, mintázata. Az északi oldalon a kápolna vagy sekrestye feltárása is megtörtént. Annak alapjai már korábban is ismertek voltak. Tisztázódott az is, hogy ezen épületrész alatt nem volt temetkezési hely, kripta. A templom belső feltárási munkálatai során láthatóvá vált a toronyhoz való feljáratnál - egy a falba épített - római kori kő (feltehetően sírkő) is. A feltárási munkákat a szombathelyi múzeumból Hajmási Erika régész irányította.

Október 17-én éjszaka sajnálatos esemény színhelye volt a község. Egy elmebeteg embert a kommandósok agyonlőttek, mert gázpalackok felrobbantásával fenyegetőzött. Az esetnek óriási visszhangja volt, még a parlamentben is foglalkoztak e témával. Az állampolgári jogok biztosa is vizsgálatot tartott. Az írott sajtóban, a televízióban és a rádióban nagyon sok riport, vélemény kapott nyilvánosságot az üggyel kapcsolatban.

Ebben az évben ünnepelte a Női Kar fennállásának 10 éves jubileumát, és nagy sikerű hangversenyt is adott ebből az alkalomból.

Az 1996-os év kiemelkedő jelentőségű volt Rum község életében. Ebben az évben ünnepelte a község a fennállásának 750. évfordulóját.

A községi rendezvények közül kiemelkedtek a IV. Béla parkban történt események. Itt emlékoszlop került felállításra, melyet Kiss Sándor Zsennyén élő szobrászművész készített társadalmi munkában. E munkáját az önkormányzat jutalommal ismerte el az emlékoszlopnál tartott ünnepségen. Az ünnepség reggelén Rum lakóit a Neustadtl-ból érkezett fúvószenekar ébresztette. A zenekar közreműködött az emlékoszlop felállításánál is, majd a délutáni kultúrműsorban is ízelítőt adtak zenei tudásukból. A délutáni rendezvényen is közreműködött a Női Kar, valamint egy szlovén tánckar is szerepelt.A Vas Megyei Közgyűlés az évforduló alkalmával Rum község részére megyeszászlót adományozott, melyet dr. Pusztai Gyula a közgyűlés elnöke adott át Németh László polgármester részére. Az ünnepségen "Rum Községért" kitüntetést kapott: dr. Pusztai Gyula a megyei közgyűlés elnöke, valamint Hermann Sileitsch Neustadtl község polgármestere. Németh László polgármestert Neustadtl község arany kitűzővel díjazta a két község közti barátság kialakításában végzett munkájáért. A IV. Béla emlékoszlopot dr. Pusztai Gyula avatta és Major István plébános szentelte fel.
Október 26-án felavatásra került a tekepálya, melynek épületét az önkormányzat építtette és karbantartó-kommunális brigádja vitelezte ki, míg a berendezést egy magánvállalkozó szereltette be.

A volt pedagógus lakásban (plébánia melletti Arany János utcai épület) 1996-ban megkezdte működését a Karitász helyi szervezete.

1997-ben a templomnál felújítási munkák kezdődtek. A felújítás során a teljes külső vakolatjavításra került sor, víztaszító anyag felhasználásával. A tetőzeten a cserépjavítás, új toronykereszt, villámhárító is kiépítésre került. A koroknak megfelelően eltérő színezésekkel kellett a külső vakolatot elkészíteni és a műemléki feltárás során előkerült régi ablaknyílásokat, ajtónyílásokat is be kellett mutatni. A rossz kerítés helyett újat építettek. A munkálatokhoz jelentős pénzügyi segítséget nyújtott az önkormányzat. Dr. Horváth Ferencet választotta meg a szövetkezet új elnökének.

Az önkéntes tűzoltók Ausztriában vendégeskedtek, a Neustadtl-hoz tartozó Nabegg tűzoltóinak rendezvényén vettek részt.

A tűzoltó-egyesület tagsága úgy döntött, hogy Rábatöttös külön egyesületet alakít. A szétválás után az eddigi Rum Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület helyett: Rum-Zsennye Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, illetve Rábatöttös Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete alakult. A rumi egyesületnél az egyesületi elnök Németh János lett, míg a parancsnok Sulyok Tihamér.

Szeptember 1-től 1 éves időtartamra (1999. augusztus 31-ig) Móricz Ivánnét bízták meg az önkormányzatok az ÁMK igazgatói feladatainak ellátásával. A helyettes Rozmann Andrásné lett.

Szeptember 26-án került sor a templom felújítás utáni megáldására dr. Konkoly István megyéspüspök által.

1998. október 18-án voltak a helyhatósági választások. A polgármesteri tisztségre immár harmadik alkalommal Németh Lászlót választotta meg a lakosság, míg a 7 képviselői helyre 20 indulóból Rozmann Andrásné, dr. Horváth Ferenc, Horváth László (villanyszerelő), Éder Tihamér, Varga Károly Gyula, Magyar László, Csizmazia Gézáné került megválasztásra. A képviselő-testületek az ÁMK igazgatói állására augusztus 1 napjától 2004. augusztus 31-ig Kraft Lászlót nevezték ki.

Augusztus 5-én megalakult a Rumi Teke Tömegsport Egyesület. Az alakuló ülésen húsz főt meghaladó érdeklődő vett részt. Ez az egyesület működteti a községben lévő teke szakosztályt. Elnökének Cser Lászlót, alelnökének Deák Lászlót választották meg. Október 24-én küldöttség utazott Neutadtl-ba ahol a két település kapcsolatának 10. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget.

A Rum-kastélyban működő Általános Iskola és Diákotthon igazgatója Kerekes Ferenc lett az új tanévtől kezdődően.

Szeptember 16-án volt a község millenniumi napja. Ezen alkalommal dr. Boross Péter volt miniszterelnök adta át a község részére a kormány millenniumi zászlaját. Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójával egybekötve Rumi Rajki István portréjának avatására került sor az iskola udvarán. A portrét Blaskó János szobrászművész készítette. Az ÁMK felvette Rumi Rajki István nevét és azt 2001. január 1. napjától használhatja hivatalosan.

2002. május 4-én került sor a Rum- Szombathely közti kerékpárút Rum-Rum-kastély közti 1059 m hosszú szakaszának ünnepélyes avatására került sor.

Rum a történelem során különböző közigazgatási területekhez tartozott.

1. 1786-ban szombathelyi járás,
2. 1790-1849 szombathelyi kerület, Gyöngyös és Sorokmelléki járás
3. 1850-1860 vasvári járás
4. 1861-1871 szombathelyi kerület, szombathelyi járás
5. 1872 szombathelyi járás
6. 1945-1969.június 30. vasvári járás
7. 1969.július 1.- 1983.december 31. szombathelyi járás ( 1984. január 1. napjával a járások megszűntek)
8. 1984. január 1.- 1987.december 31. Szombathely városkörnyéki községe (1988. január 1. napjával a városkörnyékek megszűntek)
9. 1988. január 1. napjától önálló község.

Rum települési rangja:

1. 1618-ig nem áll adat rendelkezésünkre (feltehetően község, falu)
2. 1619-1857 között mezővárosi ranggal rendelkezett. A pontos dátumokat azonban nem ismerjük. Lehetséges, hogy előbb kapta meg a rangot és lehet, hogy néhány évvel tovább is azzal rendelkezett.
3. 1857. után község
4. 1950-1990. tanácsi székhelyközség
5. 1990-től az önkormányzati választások után önálló önkormányzattal rendelkező község.

Szervezeti felépítés:

1. 1950. október 22-ig községi elöljáróságok (képviselő-testület) körjegyzőség, községi bíró
2. 1950.október 22. - 1990. szeptember 30. Községi Közös Tanács
   1. Ezen belül:
   2. 1950.októer 22.- 1966. szeptember 30. Rum és Zsennye Közös Tanácsa,
   3. 1966.október 1. - 1990. szeptember 30. Rum Községi Közös Tanács (Rum székhelyközség. Gutatőttős és Zsennye községek társközségek.
   4. 1990.október 12-től (alakuló ülés) Rum község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (polgármester, körjegyzőség)

Körjegyzőségi rendszer:

1. 1875-ben már körjegyzőségi székhely. A körjegyzőséghez tartozott Rum, Gutaháza, Rábatöttös, Kis-Zsennye, Nagy-Zsennye.
2. 1942-től a körjegyzőséget alkotta Rum, Zsennye és Gutatőttős.
3. 1950.október 22-én a körjegyzőség megszűnt.
4. 1990.december 1. napjától ismételten körjegyzőségi székhely. A körjegyzőséget létrehozta: Rum, Zsennye és Gutatőttős (1992-től Rábatöttös).

 

1. Csizmazia Géza, Csizmazia Gézáné, Felekné Csizmazia Erzsébet, Németh Sándor, dr. Kolláth Anna, Major István, Dr. Mosonyi Tamás, Móricz Iván, Rozmann Andrásné: Rum története 1246-1996, Rum község Önkormányzatának Képviselő- testülete , Németh László polgármester 1997, 200 oldal, könyv

2. dr. Horváth Sándor: A rumi Önkéntes Tűzoltó Egylettől Rum és Zsennye Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesületéig, Rum és Zsennye Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, 2013, 78 oldal, könyv

3. Csizmazia Géza, Csizmazia Gézáné, Felekné Csizmazia Erzsébet, Horváth István, Horváth Istvánné,dr. Horváth Sándor, dr. Kolláth Anna, Major István,  Dr. Mosonyi Tamás, Móricz Iván:   Rum története 1246-1996,  Rum község Önkormányzatának Képviselő- testülete , Németh László polgármester, 2000, 294 oldal, könyv

4. Salamon Nándor: Rumi Rajki István 1881-1941, Magyar Nyugat Könyvkiadó,  2009, 204 oldal, könyv

5. Papp Júlia: A Rumy-serleg története, Kairosz Kiadó, 2008, 197 oldal, könyv

6. Déri László: 120 éves a Vas Megyei Szent Flórián Tűzoltó Szövetség 1889- 2009, 44 oldal, füzet